Annak valótlan állítása, a föld

  • Kelj fel, járd be ez országot hosszában és széltében: mert néked adom azt. Mózes első könyve 13:17
  • A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld; csak jövevények és zsellérek vagytok ti nálam. Mózes harmadik könyve 25:23
  • Kiméne azért Mózes, és elmondá a népnek az Úr beszédét, és összegyûjte hetven férfiút a nép vénei közül, és állatá õket a sátor körül. Mózes ötödik könyve 11:24
  • Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem. Sámuel második 22:20
  • Kérjed tõlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait. A zsoltárok 2:8
  • De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté õket.És vezeté õket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. A zsoltárok 107:6, 7
  • És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha Jóbbra és ha balra elhajoltok. Ézsaiás 30:21
  • Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Máté 7:7
  • Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, a melyet örökölendõ vala, és kiméne, nem tudván, hová megy. Zsidókhoz 11:8
  • És ímé én veled vagyok, hogy megõrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam. Mózes első könyve 28:15
  • Ímé én Angyalt bocsátok el te elõtted, hogy megõrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem. Mózes második könyve 23:20
  • Most azért eredj: vezesd a népet a hová mondottam néked: Ímé, Angyalom megy elõtted; és az én látogatásom napján ezt az õ bûnöket is meglátogatom. Mózes második könyve 32:34
  • És monda: Az én orczám menjen-é veletek, hogy megnyugtassalak? Mózes második könyve 33:14
  • Ez a szüntelen való egészen égõáldozat, a mely Sinai hegyen szereztetett kedves illatú tûzáldozatul az Úrnak. Mózes ötödik könyve 28:6
  • És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, mondván:Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok! A zsoltárok 105:13-15
  • De az Úrhoz kiáltának az õ szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté õket.Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé õket az õ kivánságuknak partjára. A zsoltárok 107:28-30
  • Megõrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké! A zsoltárok 121:8
  • Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te Jóbbkezed fogna engem. A zsoltárok 139:9, 10
  • Én menéndek elõtted, és az egyenetleneket megegyenesítem, az érczajtókat összetöröm, és leütöm a vaszárakat.Néked adom a sötétségnek kincseit és a rejtekhelyek gazdagságait, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr, a ki téged neveden hívtalak, Izráel Istene. Ézsaiás 45:2, 3
  • így szól az Úr Isten: Mivelhogy távol vetettem õket a pogányok közé, és szétszórtam õket a tartományokba, tehát én leszek nékik templomul rövid idõre a tartományokban, a melyekbe mentek. Ezékiel 11:16